Alexiánus Testvérek Szent Erzsébet Otthona, Győrújbarát

94 éves édesanyám szerda óta van az Otthonban.A mosonmagyaróvári Kardiológiábó egyenesen oda szállították nagyon legyengült állapotban...nem részletezem az ottani körülményeket ,az utolsó 10 napot... A pokol se lehet rosszabb! A Szent Erzsébet otthonra az idén bukkantam rá,Édesanyám kívánsága volt ,hogy egy otthonba szeretne bemenni ,ahol 24 órán keresztül figyelnek rá és a lelki életére... Hozzáteszem,hogy egy nagyon szép,ápolt családiházban lakott ,NEM MAGÁNYOSAN,de napi kb.20 órát egyedül töltött el! AMIÓTA AZ OTTHONRA RÁTALÁLTAM,az 1.KONTAKTUS AZ IGAZGATÓNŐVEL,a további telefonok stb. óta,CSAK JÓT MONDHATOK MINDENKIRŐL ÉS MINDENRŐL!!! OLYAN SOK SZERETETET,türelmet,törődést....én ,a saját gyereke,ha megfeszülnék és 2 életem lenne,SE TUDNÉK NEKI OTTHONÁBAN BIZTOSÍTANI! Ezúton is szeretnék KÖSZÖNETET MONDANI AZ IGAZGATÓ NŐNEK ÉS A FANTASZTIKUS MUNKATÁRSAINAK!!! Édesanyámat már ilyen rövid idő után,mintha kicserélték volna,ÉRZI ,HOGY JÓL VÁLASZTOTTUNK ÉS BOLDOG OTT AHOL,remélem még sok-sok évig élvezheti az életét!!! KÖSZÖNÖM ZIEGLER HENRIETTNEK ÉS MINDENKINEK ,aki ehhez hozzájárult!!!

Ma jártam ott, látogatóban voltam,nagyon szép hely, kedvesek az ápolók, csak nekem a szivem szakad meg mikor látom a sok elesett embert, annak elenére hogy jóellátásban részesülnek, siratják a kis OTTHONUKAT, és ilyenkor mondom én, hogy minket is nehezen neveltek a szülök, és mire odakerül a sor, hogy őket kéne ellátni, már nincs rá lehetőség. Sajnos!!!!!